Ugrás a tartalomhoz

Erdőszéli csiperke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdőszéli csiperke
Erdőszéli csiperkék Franciaországban
Erdőszéli csiperkék Franciaországban
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Csiperkék (Agaricus)
L., 1753
Faj: A. arvensis
Tudományos név
Agaricus arvensis
Schaeff.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszéli csiperke témájú médiaállományokat és Erdőszéli csiperke témájú kategóriát.

az erdőszéli csiperke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

barnásbíbor
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

szabadon állók

galléros

Az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis) az Agaricomycetes osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, erdőkben, erdőszéleken, réteken élő, ehető gombafaj.

Előfordulása és termőhelye

[szerkesztés]

Európában, Ázsia egy vidékein (Nyugat-Ázsia, Üzbegisztán, Távol-Kelet) és Észak-Amerikában honos. Ausztráliába és Új-Zélandra behurcolták. Magyarországon gyakori.

Lombos- és fenyőerdőkben él, általában az erdőszéleken. A magyarországi akácosok egyik leggyakoribb gombája. Megtalálható ritkás erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon, bokros helyeken, erdei utakon, réten, kertben is. Májustól novemberig terem.

Jó ízű, ehető gomba.

Megjelenése

[szerkesztés]

Az erdőszéli csiperke kalapja 8-15 (20) cm széles, eleinte félgömb alakú, majd domborúan, idősen laposan kiterül de púpos marad. Színe fehér, idővel krémsárgásra változik, nyomásra kissé sárgul. Felülete sima vagy finoman pelyhes.

Húsa vastag, kissé merev. Színe fehér, a kalapbőr alatt vagy a tönk tövében kissé sárgás lehet. Idősen szürkülhet. Íze kellemes, kissé diószerű vagy édeskés, nem jellegzetes; szaga erős, ánizs- vagy mandulaszerű.

Sűrű lemezei szabadon állnak. Színük fiatalon piszkosfehér, majd szürkés hússzínűre, idősen csokoládébarnára sötétednek. Az idős gomba lemezei vizesek, nyirkosak.

Tönkje 5-16 cm magas és 1-3 cm vastag. Alakja hengeres, töve kissé bunkósan megvastagodott. Színe fehér, nyomásra sárgul. Felülete selymes. Gallérja jól fejlett, vastag vagy hártyaszerű, alsó oldalán pelyhes vattaszerű, fehér, esetleg szalmaszínű, elálló vagy lelógó. A gallér alsó része fogaskerékszerűen díszített. Bocskora nincs.

Spórapora sötét bíborbarna. Spórája ellipszis alakú, sima, mérete 6-9 x 4-6 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A halálosan mérgező gyilkos galócával, a nem ehető karbolszagú csiperkével vagy az ehető mezei csiperkével és gumós csiperkével lehet összetéveszteni.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]